A vasárnapi negyeddöntőben a világ és Európa-bajnokokkal felálló Ausztria II-es csapatával kerültünk szembe. A számozás ne tévesszen meg senkit, mert a dodgeball több világ klasszisa is ott volt a másik oldalon.
Az első két szett a papírforma szerint alakult (0-4), aztán történt valami. Kőkemény, valódi meccs lett, ahol minden egyes pozícióért hatalmas csata folyt.
Nem csak utolértük neves ellenfelünket, de 7,5 perccel a vége előtt átvettük a vezetést!!! (12-10)
A csarnokban ekkorra már mindenki a mérkőzésünket követte. A horvát labdaszedőnk és még a svájci vonal bírók is teljes extázisban szurkoltak nekünk a pálya mellett. Senki nem értette mi is történik. Ebben a sportban ugyanis nem sokan tudják legyőzni az osztrákokat, de még megszorítani is csak a közvetlen élmezőnynek sikerül.
A világ legjobb csapata pedig kénytelen volt időt kérni, hogy rendezzék soraikat. Megtették. Bevetettek mindent, amit csak lehet, sőt még annál is többet. Így elmaradt ugyan a szenzáció, mert végül sikerült fordítaniuk (12-16), de ez a fantasztikus összecsapás is megmutatta, hogy az irány amerre elindultunk abszolút rendben van.
Az osztrák csapat ezután az elődöntőben az olaszokat (18-14), a döntőben a cseheket (18-12) legyőzve a tornát is megnyerte.